MAGYAR ÁBRÁNDOK - A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának kamaraestje

Szólisták: Nagao Haruka, Fahidi Patricia – hegedű, Balog Endre – cselló, Szilvásy Júlia – hárfa,
                Derzsi-Pap Enikő – ének

Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság zenészeiből álló Musica Felice Kamarazenekar
(művészeti vezető: Balog Endre)

Az est házigazdája Tóth Endre zenetörténész.

A verseket válogatta és előadja Nagy Zsolt, az Örkény Színház színésze

Műsoron:
Erkel: Bánk bán – Csárdás
Erkel-Szuk: Bánk bán – fantázia csellóra és kamarazenekarra
Huber: Offertorio
Erkel-Huber: Hunyadi ábránd

- szünet - 

Bax: Hárfakvintett
Brahms-Joachim: 1. magyar tánc
Weiner: Románc csellóra, hárfára és vonósokra, op. 14
Weiner: 1. divertimento, op. 20 – 1.  Jó alapos csárdás

„Ábrándozás az élet megrontója, / Mely kancsalúl, festett egekbe néz.” – írja Vörösmarty Mihály 
A merengőhöz című híres versében, ezzel némiképp megpecsételve az „ábránd” szó jelentésének sorsát. Még A magyar nyelv értelmező szótára is úgy fogalmaz a kifejezést magyarázva: „Vágytól, reménykedéstől serkentett olyan érzelmes elképzelés, terv, tervezgetés, amely rendszerint nem valósul meg.” A talányos magyar nyelvben az ábránd az előző századokban zenei szakzsargon is volt: egy, a reneszánsz kora óta jól ismert „műfaj”, a fantázia megjelölésére szolgált. (Komlós Katalin zenetörténész közben felhívja a figyelmünket arra, hogy „a fantáziát »műfaj«-nak alig nevezhetjük, hiszen alaptermészete a pillanatnyi invenció megjelenítése. Legközelebb tehát az improvizációhoz áll, amit viszont soha nem vetettek papírra.”) Az írott fantáziákra, ábrándokra, vagyis ezekre a kötetlen, szabad zenékre aztán Bakfarktól kezdve
a Bach-családon át egészen a 20. századig találunk szép példákat.
A Budapesti Filharmóniai Társaság májusi koncertje főleg a 19. századi magyar zenére, elsősorban a zenekart alapító Erkel Ferenc zenéjére fókuszál (egy esetben a BFT-t szintén alapító csellista, Szuk Lipót feldolgozásában), de megszólal majd a szintén alapító tag Huber Károly, Hubay Jenő édesapjának szerzeménye is. A magyar zenei örökség Johannes Brahms és Weiner Leó muzsikáján keresztül is szóhoz jut az esten. A hangversenyen, amelyen a már megszokott vonósok mellett hárfát, énekhangot és kamarazenekart is hallhatunk, kuriózumként felcsendül még a brit Arnold Bax Hárfakvintettje.
Az eseményt versekkel a számos filmből is ismert Nagy Zsolt, az Örkény Színház színművésze, érdekességekkel pedig Tóth Endre zenetörténész tarkítja.

Jegyár: 3000 Ft       Diák/nyugdíjas: 1500 Ft

Jegyvásárlás: https://bftz.jegy.hu/program/magyar-abrandok-161051/1133143